Hőszivattyú kalkulátor
Öt lépésben javasolt teljesítmény, műszaki paraméterek és tájékoztató tól-ig ártartomány millió forintban. Nem minősül ajánlatnak — pontos méretezéshez helyszíni felmérés szükséges.
Az ingatlan paraméterei
A fűtött terület és a belmagasság együtt adja a fűtött térfogatot — az alapja a méretezésnek.
m²
m
Gyakori kérdések
A méretezésről és az árakról a leggyakrabban ezeket kérdezik.
- Mekkora teljesítményű hőszivattyú kell egy családi házba?
- A szükséges teljesítményt a ház csúcs hőigénye adja meg, amit a fűtött térfogat, a belmagasság és a szigetelés állapota határoz meg. Egy átlagos, részben felújított családi háznál ez jellemzően 6–12 kW között alakul. A kalkulátor ezt az ingatlan adataiból számolja ki; a végleges méretezéshez helyszíni felmérés szükséges, mert a valós hőveszteség épületenként eltér.
- Rá lehet kötni a hőszivattyút a meglévő radiátoros fűtésre?
- Igen, de nem minden esetben gazdaságos. A hőszivattyú alacsony előremenő hőmérsékleten dolgozik hatékonyan, a hagyományos radiátorok viszont magas hőmérsékletre lettek méretezve. Ilyenkor vagy nagyobb hőleadó felület kell, vagy a rendszer rosszabb hatásfokkal üzemel. A felmérés során derül ki, hogy elég-e néhány radiátor cseréje, vagy érdemesebb padlófűtésre váltani.
- Mennyibe kerül egy hőszivattyús rendszer kiépítése?
- A teljes bekerülési költséget négy tétel adja: a gép és a primer kör, a gépészeti rendszer, a hőleadó kiépítése, valamint a szükséges hálózati és bontási munkák. A legnagyobb szórást a hőleadó okozza — ha új padlófűtés kell, az önmagában milliós tétel. A kalkulátor ezekből ad tól-ig tájékoztató sávot; pontos árat helyszíni felmérés után lehet mondani.
- Kell-e háromfázisú áram a hőszivattyúhoz?
- Kisebb, jellemzően 8 kW alatti gépek egyfázisú betáppal is működnek. E fölött a legtöbb készülék háromfázisú betápot igényel, ami felárat jelent, és bizonyos esetekben a mérőhely cseréjét vagy a rendelkezésre álló teljesítmény bővítését is. Ezt a hálózati engedélyessel kell egyeztetni, és érdemes még a rendszer megrendelése előtt tisztázni.
- Használható a hőszivattyú hűtésre is?
- Igen, a levegő-víz hőszivattyúk többsége megfordítható körfolyamattal hűteni is tud. Ehhez a hőleadó oldalon is fel kell készülni: padlófűtéssel csak mérsékelt, páralecsapódás-mentes hűtés érhető el, fancoil vagy mennyezethűtés viszont érdemi hűtőteljesítményt ad. A hűtés lehetősége a rendszer árát is növeli, mert külön szabályozás és szerelvények tartoznak hozzá.
- Mekkora melegvíz-tároló kell a hőszivattyú mellé?
- A tároló méretét a háztartás létszáma és a fogyasztási szokások adják meg. Négyfős családnál jellemzően 200–300 literes indirekt tároló a reális méret. A hőszivattyús rendszernél a tároló nem elhagyható elem: a gép így tud egyenletesen, kevesebb indítással üzemelni, ami a hatásfokot és a készülék élettartamát is javítja.
- Miért nem elég egy telefonos árajánlat?
- Mert a hőszivattyús rendszer ára nem a gép árán múlik, hanem azon, hogy a meglévő épületben mi van már készen. A hőleadó állapota, a szigetelés, a rendelkezésre álló elektromos teljesítmény és a régi rendszer bontása egyenként is milliós különbséget okozhat. A kalkulátor ezért tájékoztató sávot ad, nem fix árat — a kötelező érvényű ajánlat helyszíni felmérés után készül.